...láthatatlan fényeink

az elfogadásban
teremnek...

...ma mindenki

aki az utcán szembejött velem
csendes mantrát mormolt
és cinkosan, mint ha tudnák
hogy tudom mosolygott
szemük....

...hangulataink

...telve képzelettel.

...távolbalátásaink...

...jótékonyan takarják el
finom, apró mozdulatainkat...

...valami zümmögésféle...

...fényeink...

...lehet éjszaka is,
bennünk vannak...

...előtte

...menthetetlenül történik meg.
visszatérnek a séták, melyeknek egyetlen célja az, hogy teljék az idő
lépések,
elfelé.
vadidegenné válik ismét a megszelídült külvilág
lépések,
vissza.
értéktelenné lesz belül a gondolat
lépések,
vigyetek el oda, ahol nem tudok magamról
szemlélődéseim,
mivé lettetek,
bár ne látnám soha már azt, hogy a lépések nyomán
valami kietlen táj
terem...

...szerintem fehér

...de néha füstszín
...lesz-e merszünk a fénybe nyúlni valaha?

...te is ?

...tánc a zöld füvön
de lassan elmúlik...

...nézd meg ott is

...s ha megváltozott
ne ragszkodj