pszeudohallucináció

csendes csalódások
finom felejtések

botorkálás

én csak használom
a rámtestált időt
s elhallgatok
ha a hó puhasága
befedi arcom

hajnal leánya

találkozunk
mindenben ott vagy és láthatod amint a változatlan változások felemésztik a tüzet
rápillantunk
mindennap bepillantunk a kis zugokba, hátha de mégsem
kimondjuk
valahogy könnyedén, vidáman de őszinteséget mellőzve
megtapintjuk
a hideg és nyirkos hétköznapjainkat, a hideg és nyirkos hétvégéinket
a megismerés
amitől megrémülünk és újabb fejezetek meglétére derül fény

megállunk és
szédülünk

első hó

az első hó
az utolsó séta
valahogy megállt az idő a Szentkirályiban
a szél is csak a környező utcákban süvít
jó dolog mazsolát szemezgetni és
nézni ahogyan arcukat mossák a lányok a hóban
megállt
most már tudom

india

felszállni a legnehezebb
összeszorul a gyomrom
megszűnik a kontroll
egy karnyújtásnyira a haláltól
vagyunk egy páran, akik fent akarunk kiszállni
de előtte kinyomjuk a mobilt, nehogy bezavarja a navigációt
nem tartok semmitől
a zuhanás közben valami zenét hallok a távolból
érzem a csókok ízeit
egyszerre mindet
füstölőillat
látom a tekinteteket
érzek mindent
és tudom, hogy a kezeid
hogy tompítsák a sérüléseket
egy szivacsot csúsztatnak csendben zuhanó testem alá
de tudod
hogy
elkerülhetetlen
a
valóság

már régen túllehetnék az egészen
hamu egy kis edényben
Gangán úszva
vagy elmerülve
révbe jutva
a túlsó parton.

rajta csak rajta

"Szigorúan a kezelési utasítás szerint jártam el.
Beszálltam szépen, rendesen.
Megnyomtam a legmagasabb gombot, amit elértem, és elindult.
De aztán megállt hirtelen."

KFT

újabb séták

körbejárom a tömböt, többször is
harmadszor már fáradok
keresem a tekintetemmel
változatlan.
megállok
kilép a testemből a tudatom
lassan körbejár engem, mint ahogyan én tettem a háztömböt
letapogat
megszemlél
visszatér
nem ez a háztömb
nem ez a környék
távolabb
sokkal

csalódottan továbbálok

félember

körülölel, mint az ősz
közel az ablakhoz fázom egy kicsit
emeld fel, lépj, még egy lépés
aprócskák
töredékek
illúziódarabok
kristálycukorszemcsék a csésze mellett
pára, füst, menekülés
hideg verejték
gyors szívdobogás

az élet, egy lassú öngyilkosság

feloldódás a teremtett világban
hátha van bent valaki
hátha ez is csak egy teremtett világ
hátha van megoldás

lassú,
figyelem, előrefelé
céltalanul

vagy gyors
lépj!

ragyogással teljes

megmagyarázhatatlanul mélybarna, de néha kék
önfeledt, elgondolkodtató és idő nélküli
megmentettél
megmentettem magam

búcsú

... miért a koszos edények jutnak eszembe?
nem tudom, lehet, hogy éppen azért, mert ez a szó nem is létezik igazán.
nekem nem
elfelejthető az a pillanat, amikor a falióra ingáját elmozdítod a függőleges helyzetéből és csak nézed, hogy mit tettél.?
beindítottad, elindítottad, mozgásba hoztad..... működik!
s amint hátat fordítasz neki és elindulsz a másik irányba visszatekintesz és a vállaid felett látod azt, hogy ide-oda jár
te teremtetted

mert

szeretem a vöröseket, az őszt juttatják eszembe
szeretem a kékeket, mert magával ragadnak
szeretem az esőt, amelyek mint a Teremtő könnycseppei hullanak alá
talán éppen a vállamra
szeretem a gyermeki rácsodálkozást az életre
szeretem Amelie-t és az apja kertitörpéjét
no meg ha a babérlevelet kilyukasztják
szeretem azt ahogyan mások látnak és láttatnak
ahogy teszed ezt te is

mert egyszerűen szeretem

megpihenni

lehetetlen dolgok pedig vannak
kialvatlanul,
a kardigán bolyhaiba beletapadnak a páracseppek és néhány óra után több kilóssá hízik
be kell menni valahová
leülni és megszáradni
hiszen nem bírod, a vizet
vagy a számokat?
már szeretném,
szeretném a valószínűségszámítást, a prím számokat,
a színuszt és koszinuszt,
de legfőképp a páratlan számokat
és ha kell,
utálnám a párosakat,
kisütött
a párának már nyoma sincs, de ezek a számok itt a fejemben megmaradtak.

eltűnések

próbálom,
gondolatban meg is teszem
becsengetek
de hová is?
azért mert kitörlöd időnként önmagad az elektronikus világ markából nem jelent semmit
csak talán azt, hogy menekülsz
önmagaddal kellene szembenézni, de nem mersz
kinek adsz igazat?
kire vársz?
Jézus, PL, Winkler, vagy valami japán anime csillag, egy milliomos, egy hippi lelkületű fotós, egy házi kedvenc, egy szippantás a jóból, ki vagy mi?
lépj ki
és ne tűnj el
és
ha lehet
jelöld meg
a
csengőt.